A változatosságot pedig a körete adja. Lehet rizzsel, salátával, kuszkusszal, krumplival, soroljam még? Nálam a krumplipüré az egyik legjobban hozzáillő köret, de akkor fejes saláta dukál hozzá. A téli tavaszban az embernek kimozdulni sem volt kedve, nemhogy kocsiba ülni, Kisbérre menni salátáért.
Így aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve céklás pürét találtam ki köretnek, mert már láttam ilyen csodát más főzős blogban. Külön megfőztem a céklát és a krumplit, majd együtt törtem össze őket. Ment bele a házi tejföl és kevés vaj, só. A szerecsendiót most kihagytam, mert a cékla ízéhez nem igazán passzol. De egy kávéskanálnyi kurkumát tettem bele (ez nálam most gyógyszernek nem minősülő készítmény, ami gyógyítani hivatott a térdízületem).
Amikor a változatosságról beszéltem, nem említettem, hogy szoktam “játszani” a burkával. Most a morzsába belekevertem kevéske kukoricalisztet, azokat látni fehér, apró pöttyökként. de meg szoktam bolondítani szezámmaggal is, és uram bocsá’ mákkal is…
