Így készíts kocsonyakuglófot!

2012 november 21. | Szerző: |

Nagyon ügyeske vagyok! Sikerült a kettőt összehoznom. Mert ez kérem egy szép kuglóf, viszont anyagát tekintve: kocsonya:

Kocsonyakuglóf

Szóval kocsonyakuglófot csináltam. Legtöbbször körömből, mint most is, de te használj nyugodtan bőrt, meg fejet, meg fülét, meg tegyél bele színhúst (én azt sosem, csak olyasmit, amiben van enyv bőven) szóval mi szem-szájnak ingere, és belevaló.

A főzés nálunk a lehető legegyszerűbb: a megmosott, tisztított körmöket bele a vízbe, hogy jól ellepje, sózom, borsozom, bele egy nagy fej hagyma egészben, és ízlés szerint fokhagyma, nálam sok (egy fej). Azért sok, mert édesanyámtól úgy tanultam, hogy megy a kocsonyába is módjával, de hogy az ízét átadja, a tányérok aljára tett zúzott fokhagymát, és arra merte a levet.

Mutatós a felvágás után is!

 

Nos, én most nem tányérokba mertem, hanem megálmodtam egy klassz, mutatós kocsonyát, és a kuglóf formába ment minden. Így a főzéskor kapta a sok fokhagymát. Ahhoz, hogy ilyen réteges legyen, a következőt csináltam:
Amikor majdnem kész volt, kimertem egy keveset (5-6 merőkanálnyit), s kitettem az ablakba hűlni. Amikor megdermedt behoztam é s a következő, piros réteget mertem rá. Ez úgy készült, hogy előző este a céklát hámozva főztem, és a főzőlében megfőztem egy darab körmöt. Ez végül nem sok lé lett, de nem is baj, mert nem tudtam, hogy ízben mennyire üt el a többitől, de hál’ Istennek, semmi baj nem volt vele. Tehát ment rá a kihűlt céklás lé. (A céklás és az első réteg közötti fehér csík a dermedt zsír, nem vészes, fogyasztható!) Dermedés után tettem rá a kicsontozott körmök húsát, és végül felöntöttem a lével. Pont egy kuglófformányi lett!
Szépen megdermedt az erkélyen

Az ablakpárkányon szépen megdermedt, most már csak a kiborítás maradt. Ehhez vizet forraltam, egy pillanatra belemártottam, de tényleg csak egy pillanatra, mert a megolvadt kocsonya másképp túl sok lett volna, és a tálra való borításkor mindent összefröcskölhetett volna.

Mindenki úgy ette, ahogyan szerette: a fiam mustárral, a feleségem kevés citromlével, de én paradicsomcsatnit készítettem a nyáron, azzal fogyasztottam, hát valami fölséges volt! (Máskor hagymával és ecettel szoktam.)

Tálalva, jó étvágyat kívánok!

 

 

Címkék: ,

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Jin és Jang, avagy a boldogság regénye

Valamikor 2000. táján volt egy internetes könyvkiadó, amelyik a Vikk.net névre hallgatott. Ők jelentették meg ezt a kisregényt e-könyv formában, majd megszűnt a kiadó, és a jogok visszaszálltak rám.

Az ötlet úgy született, hogy a kiadó levelezőlistáján parázs vita alakult ki arról, hogy lehet-e érdekesen írni a boldogságról. Semmi másról, csak és kizárólag a boldogságról. Elhangzottak érvek pro és kontra. Sokan mondták, hogy nem lehet, mások viszont erősködtek, hogy lehet

Ez a kisregény volt az én válaszom:

Jin és Jang, avagy a boldogság regénye

A Cafeblogon levő másik blogom:

Tengerészkapitányként mentem nyugdíjba, s megosztom emlékeim, naplóim az olvasókkal, és idecsábítok más, szintén grafomán tengerészeket, és bemutatom az írásaikat.

Hajóablak a nagyvilágra

Nézettség

  • Blog nézettsége: 47858

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

<!-- //----------------------------------- s_ref=escape(document.referrer); s_aloldal="32"; s_rnd=Math.floor(Math.random()*1000000); //----------------------------------- s_sw=screen.width; s_sh=screen.height; if (navigator.appName!='Netscape') s_color=screen.colorDepth; else s_color=screen.pixelDepth; document.write(''); document.write(''); //-->
var sc_project=8798854; var sc_invisible=1; var sc_security="9c271b36"; var scJsHost = (("https:" == document.location.protocol) ? "https://secure." : "http://www."); document.write("");
látogató számláló

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!